Absztrakt kötet letölthető formátumban (PDF): absztrakt kötet

A program letöltése pdf fájlban: VIKOTE19_program

NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK

10.00 – 10.40 Megnyitó – Prof. Tiringer László
10.40 – 11.25 Plenáris
A pszichoterápiák hatásmechanizmusának neurobiológiai vonatkozásai  – Kéri Szabolcs
11.25 – 12.10 Plenáris
Gyerekkori traumák és genetikai markerek összefüggése az affektív zavarokkal – Lazáry Judit
12.10 – 13.10 EBÉDSZÜNET
13.10 – 14.40 I. BLOKK
1. terem – Szimpózium 1
Traumák, sémák és sémamódok kezelése – Unoka Zsolt

  1. Korai maladaptív sémák és kora gyermekkori traumák kapcsolata – Unoka Zsolt, Csirmaz Luca, Rácz Anna, Vizin Gabriella
  2. Korai traumák átdolgozása csoportos sémamód-drámával – Biró Gergely
  3. Sémamódok változása osztályos séma csoportterápiát – Egervári Luca, Bajzát Bettina, Hajduska-Dér Bálint, Biró Gergely, Unoka Zsolt
2. terem – Műhely 1
Élményalapú megközelítés a csoport sématerápiában – Csúsz Klára
14.40 – 15.00 SZÜNET
15.00 – 16.30 II. BLOKK
1. terem – Szimpózium 2 
Ember és gép – kéz a kézben a mesterséges intelligenciától a Virtuális Valóságig. A diagnosztika és a terápia új útjai -Simon Lajos

  1. Az online terápiák jelenlegi lehetőségei és keretei I. – Simon Viktória
  2. Az online terápiák jelenlegi lehetőségei és keretei II. – Simon Lajos
  3. Virtuális Valóság alkalmazása a pszichoterápiákban – Vass Edit
  4. Az evészavarok kognitív megközelítése. A szociális média szerepe a tünetek kialakulásában és fenntartásában – Pászthy Bea
  5. Hang a hangulatban, gépi tanuló eljárás a depresszió diagnosztizálásában – Hajduska-Dér Bálint
2. terem – Műhely 2
Mindfulness – Self compassion – Samu Nagy Ádám
16.30 – 16.50 SZÜNET
16.50 – 18.20  III. BLOKK
1. terem – Szimpózium 3
Morális érzelmek a klinikumban – legfrissebb kutatások és kognitív terápiás lehetőségek – Vizin Gabriella

  1. A morális érzelmek teológiai és pszichológiai aspektusai – Tringer László
  2. Az alacsony önértékelés transzdiagnosztikus kognitív modellje – Kresznerits Szilvia, Perczel-Forintos Dóra
  3. Maladaptív evési szokások kapcsolata a testi szégyennel és bűntudattal – Horváth Zsolt, Urbán Róbert, Vizin Gabriella
  4. Korai traumák, önegyüttérzés és büszkeség – Illyés Zoltán, Szűcs Ágota, Vizin Gabriella
  5. Az onkológiai betegek szégyene és kognitív terápiás lehetőségek – Vizin Gabriella
2. terem – Műhely 3
Asztalszínpad – metaperspektivikus szimbolizáló színpadi cselekvés –  Perczel Erika

NOVEMBER 15., PÉNTEK

09.00 – 10.40 Plenáris
Transformational Chairwork – Scott Kellogg (USA) –  (angol nyelven, magyar tolmácsolással)
10.40 – 11.10 SZÜNET
11.10 – 12.10 1. terem – Plenáris
Strukturális megközelítés és élményalapú technikák a párterápiában

  1. Érzelem Fókuszú Terápia (EFT) – Barát Katalin
  2. Séma párterápia – Égerházi Anikó
11.10 – 12.10 2. terem – Transzformációs Széktechnika és Négy Dialógus használata a klinikai gyakorlatban – Esetkonzultációs workshop 1. (60 perc) – Scott Kellogg
12.10 – 13.10 EBÉDSZÜNET
13.10 14.40 IV. BLOKK
1. terem – Transzformációs Széktechnika és Négy Dialógus használata a klinikai gyakorlatban – Esetkonzultációs workshop 2. (90 perc) – Scott Kellogg
2. terem – Műhely 4
Metakognitív tréning – nemcsak szkizofrén betegekkel – Ajtay Gyöngyi
14.40 – 15.00 SZÜNET
15.00 – 16.30 V. BLOKK
1. terem – Műhely 5
Imaginációs újraírás – Vankó Tünde
2. terem – Esetbemutatás

  1. Esetbemutatás – Kálmos Éva
  2. Egy elhalasztott élet: Elkerülő személyiségzavarral élő fiatal nő sématerápiás kezelése – Farkas Mária
  3. Élményalapú terápiák integrációja és kulturális különbségek miatti kihívások kezelése szaúd-arábiai borderline személyiségzavaros páciens terápiájában – Tolvay Katalin
  4. Galgóczy Katalin
16.30 – 17.00 Záró gondolatok – Perczel-Forintos Dóra

ABSZTRAKTOK

2019. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK


A pszichoterápiák hatásmechanizmusának neurobiológiai vonatkozásai
Kéri Szabolcs
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kognitív Tudományi Tanszék
Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Budapest

A Perspectives on Psychological Science 2019 januári számában Aaron T. Beck a kognitív elmélet és terápia hatvanéves fejlődéstörténetéről ír, utalva friss modelljére, amelyben a negatív automatikus gondolatok, a feltételezések és hiedelmek, valamint a sémák mellett megjelennek az evolúciós pszichológia, a modern stresszelméletek és a neuroimmunológia megfontolásai is. Előadásunkban megvizsgáljuk, hogy Beck integratív modelljének feltételezései kísérletesen miként igazolhatók, és hogyan illeszthetők be az agy rendszerszintű hálózati működésébe. Kimutattunk, hogy kognitív-viselkedésterápia alatt stresszhez kapcsolódó és affektív zavarokban megváltozik a hippocampus térfogata, amely korrelál az immunválasz molekuláris markereivel, különös tekintettel a kortizolreceptor celluláris regulátoraira. A stressztengely patológiás működésének és az immundiszreguláció egyik kritikus szervi korrelátuma a bél patogénpermeabilitásának változása („leaky gut”, agy-bél tengely), amelyet a pszichoterápiás intervenció szintén modulál. Pozitron emissziós tomográfiával végzett vizsgálataink szerint a terápia alatt a prefrontális-cinguláris cortex területén normalizálódik a mikroglia-aktiváció, amely nem pusztán a klinikai tünetekkel, de az alapvető neurokognitív funkciók (figyelem, emlékezet, végrehajtó működések) javulásával is összefügg. Összességében a stressz- és immunregulációban fontos agyi területek a pszichopatológiai tünetek kapcsán releváns három makrohálózat esszenciális alkotói: default hálózat (introspektív, szelf-központú kogníció), executiv hálózat (szelektív figyelmi preferenciák, kognitív kontroll és döntéshozatal) és salience hálózat (jelentőségtulajdonítás, újdonságdetekció és motiváció).

Vissza a programhoz


Gyerekkori  traumák  és genetikai markerek összefüggése az affektív zavarokkal
Lazáry Judit
Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, Budapest
MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és neurokémiai munkacsoport, Budapest

Az  affektív kórképek kialakulásában a  gyermekkori traumák pathológiás szerepe régóta ismert, azonban a részletes  biológiai mechanizmus tisztázatlan. Az összefüggés pontosabb megismerése arra a kérdésre is választ nyújthat, hogy miért alakul ki egyeseknél súlyos klinikai kórkép és hogyan lehetséges, hogy mások védettek a pszichiátriai betegségek ellen ugyanolyan traumatizáció esetén. A korai traumák pathoplasztikus hatásának vizsgálatában további szempont lehet a komplexebb és egzaktabb terápiás terv felépítése beleértve új gyógyszerfejlesztési irányokat és a módszerspecifikus pszichoterápiák megválasztását is.  Ennek az összetett problémának a kutatása igen szerteágazó tudományterületeket érint, az egyik lehetséges megközelítés a genetikai vulnerábilitás vizsgálata. Az elmúlt években számos genetikai marker, valamint gyermekkori trauma interakciós hatását vizsgáltuk a szorongásos, valamint a depressziós fenotípussal összefüggésben, ezeknek az elemzéseknek az összefoglalását, valamint interpretációját mutatom be előadásomban.

Vissza a programhoz


13.10 – 14.40 I. BLOKK


1. terem – Szimpózium 1
Traumák, sémák és sémamódok kezelése – Unoka Zsolt

Korai maladaptív sémák és kora gyermekkori traumák kapcsolata
Unoka Zsolt¹, Csirmaz Luca³, Rácz Anna¹, Vizin Gabriella²
¹ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Semmelweis Egyetem
² ELTE PPK
³ MTA-ELTE Lendület Adaptáció Kutatócsoport

Young elmélete szerint az alapvető érzelmi szükségletek (kötődés, autonómia, önkifejezés, játék, önkontroll) jogosságát megkérdőjelező üzenetek központi szerepet játszanak a korai maladaptív sémák (KMS) kialakulásában. A KMS-ek hatására a környezetből eredő ingerek feldolgozása, az emlékelőhívás és a jövőre vonatkozó fantáziálás folyamata rabul esik az érzelmi szükségleteket frusztráló általános reprezentációk szintjén, ami heves negatív érzelmekhez vezet. Young elmélete alapján azt feltételezzük, hogy a gyermekkori bántalmazás és a felnőttkori mentális zavar tünetek közötti kapcsolatot jelentős részben a KMS-ek mediálják.
Módszerek: Vizsgálati személyeink közül 218 (69% nő) egészséges és 120 fő (71,7% nő) a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán kezelt páciens.
Mérőeszközök: ETI-S rövid korai trauma kérdőívvel traumák 3 dimenzióját mértük:, általános traumákat, fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazást. Rövid séma kérdőív összpontszáma (YSK), és a 9 tünetdimenziót mérő SCL-90 összpontszáma (GSI).
Eredmények: A gyermekkori trauma mindhárom dimenziója, GSI és YSK szignifikáns kapcsolatban állnak egymással. A traumák összesített értékének teljes hatása a GSI-re: ,9457 (p<,01), amiből a sémák által közvetített indirekt hatás 0,7060 volt és a direkt hatás pedig ,2397 (p<,05). Ha az egyes gyermekkori abúzusok független hatásait nézzük, akkor a verbális abúzus csak a sémák közvetítésén keresztül gyakorolt hatást a tüneti súlyosságra. A szexuális bántalmazás és a tüneti súlyosság közötti totális hatást nagyrészt a sémák mediálják, de van egy jelentős közvetlen hatás is. A fizikai bántalmazás esetén, ha a másik két bántalmazás formát kivonjuk az összefüggésből, akkor sem közvetlen, sem sémák mediálta indirekt hatása a GSI-re nem szignifikáns.
Diszkusszió: A korai maladaptív sémák jelentős mértékben mediálják a gyermekkori traumák és a felnőttkori tünetsúlyosság közötti kapcsolatot, különösképpen az érzelmi és szexuális bántalmazás és tünetsúlyosság közötti összefüggéseket. Eredményeink felhívják a figyelmet, hogy gyermekkori traumatizációval összefüggésbe hozható tünetek kezelésében érdemes lehet a korai maladaptív sémák módosítását célzó terápiás beavatkozásokat alkalmazni.

Vissza a programhoz


Korai traumák átdolgozása csoportos sémamód-drámával
Biró Gergely¹
¹ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Semmelweis Egyetem

A korai traumáknak, káros gyermekkori élményeknek központi hatásuk van a személyiségünk olyan alapvető strukturális elemeire, mint az impulzusszabályzás, érzelemreguláció, interperszonális kapcsolatok kezelése és az általános kognitív stílus. Számosfelnőttkori helyzetben sokan újra élik azt a gyerekkori drámát, amelyben valamilyen egészséges, alapvető szükségletük toxikus módon vagy nem volt kielégítve vagy túlságosan is; esetleg súlyos trauma áldozataivá váltak; illetve jelentőskötődési személyek egyes vonásaival szelektíven azonosultak, melynek következtében maladaptív sémák, megküzdési stílusok és sémamódok alakulhattak ki. A sématerápia (ST) integratív megközelítése a kognitív, viselkedésterápiás, pszichodinamikus és gestalt módszerek elméleti modelljeit és technikáit ötvözte koherens módszerbe, amely bizonyítottan alkalmas klinikai szindrómákkal és személyiségzavarral küzdő páciensek kezelésére. A csoport sématerápia (GST)több, mint az egyéni ST csoportban történő alkalmazása. A GST során a kognitív, behaviorális és experimentális elemek sémafókuszú komplex, integrált, csoportdinamikai folyamatokhoz illesztett alkalmazása történik. Az előadás a GST-ban gyakran alkalmazott szék-technikával ötvözött mód-munkára fókuszál a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Pszichoterápiás Osztályán folyó osztályos csoportsématerápiás munkából vett eset-vignettákkat felhasználva.

Vissza a programhoz


Sémamódok változása osztályos séma csoportterápiát követően
Bajzát Bettina¹, Egervári Luca¹,  Hajduska-Dér Bálint¹, Biró Gergely¹, Unoka Zsolt¹
¹ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Semmelweis Egyetem

Sématerápiák elsősorban személyiségzavarral küzdő páciensek kezelésére jöttek létre. Korábbi kutatásokban megfigyelték, hogy súlyosabb személyiségzavaroknál egyes sémák együttes előfordulása egyfajta sajátos érzelmi, gondolati, viselkedéses egységet teremt, ezekből jöttek létra a különböző sémamódok.  A sémamód modellen keresztül a személyiségzavarok megértése és konceptualizációja hatékonyabbá válhat.  A vizsgálat célja 4 hetes sématerápia hatására létrejövő sémamód változások feltérképezése.
Módszer: A vizsgálatban 82 elsősorban személyiségzavarral diagnosztizált beteg vett rész (életkori átlaguk: 32,4 év, 62 nő és 20 férfi). Minden beteg a Semmelweis Egyetem Pszichoterápiás osztályán 4 hetes élmény alapú technikákat alkalmazó sématerápiában vett részt. Sémamód kérdőív (YOUNG, és mtsai., 2007; Szalai Dóra, 2014) segítségével történt a sémamódok feltérképezése . A kérdőív 124 tételből áll, a következő sémamódok előfordulását vizsgálja: Sérülékeny gyermek, Impulzív gyermek, Dühös gyermek, Fegyelmezetlen gyermek, Felbőszült gyermek, Boldog gyermek, Együttműködő önfeladó, Eltávolodott védelmező, Elidegenedett önmegnyugtató, Önfelnagyító, Zsarnokoskodó-támadó, Büntető szülő, Túlkövetelő szülő és Egészséges felnőtt. A kérdőív felvétele a 4 hetes sématerápia első és utolsó hetében történt, a kettő közti különbség vizsgálatára T-próbát használtunk, minden esetben hatáserősség (Cohen d) mérésére is sor került.
Eredmények: 4 hetes sématerápia hatására szignifikáns csökkenés történt közepes hatáserősséggel (d>0,5): Sérülékeny gyermek(p=.013), Fegyelmezetlen gyermek (p=.016), Együttműködő önfeladó (p=.024)., Eltávolodott védelmező (p=.007), Önfelnagyító (p=.005), Büntető szülő (p=.050). A Boldog gyermek módnál (p=.001) erős hatáserősséggel (d>0,8) illetve Egészséges felnőtt módnál (p=.009) közepes hatáserősséggel szignifikánsan növekedtek a pontszámok.
Konklúzió: A terápia célja, hogy a betegek Egészséges felnőtt módban legyenek képesek gondolkodni. Az Egészséges felnőtt és Boldog gyerek módban a személyek képesek tapasztalataikat megfogalmazni, ítéletmentesen elfogadni, illetve képesek tudatosan, reaktivitás mentesen cselekedni. Eredményeink alapján 4 hét elteltével szignifikánsan hatékonyabbak lettek a betegek ezen képességeikben. Ezzel szemben a diszfunkcionális sémamódok tekintetében a 4 hét alatt csökkenés tapasztalható, ami szintén a sématerápia hatékonyságára utalhat.

Vissza a programhoz


2. terem – Műhely 1
Élményalapú megközelítés a csoport sématerápiában
Csúsz Klára

A műhely másfél óráját a sématerápia csoportos alkalmazásába való bepillantásnak szenteljük, a következő témák mentén.

  • Pszichoterápia csoportban: elméleti keretek, módszertan, speciális hatótényezők
  • Élményalapú technikát alkalmazó csoport-pszichoterápiák eszköztára, kiemelten a sématerápia csoportos alkalmazása
  • A csoport sématerápia bemutatás konkrét eseten

Cél a csoportos alkalmazás lehetőségeinek, hozzáadott értékének felismerése. Ezen belül az élményalapú technikákkal elérhető, mélyebb szintű elakadások azonosításának és kezelésének módjait mutatom meg, illetve az intervenciót követő kognitív feldolgozást, amivel a folyamat teljessé válik.

Vissza a programhoz


15.00 16.30 II. BLOKK


1. terem – Szimpózium 2
Ember és gép – kéz a kézben a mesterséges intelligenciától a Virtuális Valóságig. A diagnosztika és a terápia új útjai -Simon Lajos

Online terápiák jelenlegi lehetőségei és keretei I és II
Simon Viktória, Simon Lajos
SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Előadásunkban az utóbbi két évtizedben egyre terjedő és népszerűsödő telemedicina ellátás nemzetközi és hazai gyakorlati megvalósulását és jogi szabályozási kereteit mutatjuk be, különös tekintettel a telepszichiátriai és telepszichoterápiás ellátásokra. Az előadások során definiáljuk a telepszichiátriai és telepszichoterápiás ellátás fogalmát, elhelyezzük a szélesebb E-egészségügy fogalomkörében, majd bemutatjuk a jelenleg hozzáférhető megjelenési formákat. Az előadás első felében a nemzetközi gyakorlatot és jogi szabályozási rendszerek alapelveit mutatjuk be, a második előadásban pedig a hazai gyakorlatot és keretrendszert vizsgáljuk. Előadásunk célja a hallgatóság ismereteinek pontosítása az online folytatott terápiás tevékenység lehetőségeivel és gyakorlati jogi szempontjaival kapcsolatban.

Vissza a programhoz


„Out with the couch, on with the headset” – Virtuális Valóság a pszichoterápiákban
Vass Edit, Simon Lajos
SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

A valóságot élethűen modellező virtuális eszközök újfajta lehetőségeket nyitottak meg a pszichoterápiás módszerek fejlődésében. A technológia talán legnagyobb vonzereje a pszichoterápiák számára abban rejlik, hogy használatával olyan szituációk valósághű, biztonságos és azonnali szimulációja valósítható meg, amely a valóságban nem, vagy csak igen komoly energiabefektetéssel lenne megoldható. Természeténél fogva a virtuális valóság környezetek elérhetősége elsősorban az expozíció alapú technikák újragondolásának kedvezett, sok esetben vonzó alternatívát nyújtva a szorongásos zavarokban szenvedőknek az in vivo expozícóval szemben. Az utóbbi évek intenzív kutatásai és fejlesztései ugyanakkor összetettebb, már virtuális személyeket (avatarokat) is involváló, interaktívabb megoldásokat is elérhetővé tettek, így a szorongásos zavarokon túl, ma már a pszichózisok, táplálkozási zavarok és addiktológiai zavarok kezelésében is találkozhatunk virtuális eszközökkel. Előadásunkban bemutatjuk miként járult hozzá a virtuális valóság a pszichoterápiás eszköztár bővüléséhez. Ismertetjük az aktuálisan elérhető programokat (Pl.: Virtual body project -VEBIM, Virtual Reality based Theory of Mind Intervention in Schizophrenia – VR-ToMIS) és fejlesztési trendeket, valamint kitérünk a VR technológia használatának előnyeire és korlátaira is.

Vissza a programhoz


Hang a hangulatban, gépi tanuló eljárás a depresszió diagnosztizálásában
Hajduska-Dér Bálint, Simon Lajos
SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

A depresszió prevalenciájának növekedésével, a szűrés és a korai diagnosztizálás nagy kihívás elé állítja napjainkban a családorvosokat, foglalkozás-egészségügyi orvosokat és egyéb alapellátásban dolgozó szakembert. Sokszor csak előrehaladott állapotban sikerül diagnosztizálni a páciensnél, illetve munkavállalónál a hangulatzavart, amikor a kezelés és a csökkent munkaképesség már nagy terheket ró az egészségügyre. Vizsgálatunkkal egy olyan gépi tanuló eljárást alkalmazó, automatikus hangelemző rendszer kifejlesztése a célunk, amely egy rövid interjú alapján képes a depresszió fennállását és súlyosságát megbecsülni.
Kutatásunkban a Beck Depresszió Skálán (BDI) közepes pontszámot elért betegekkel egy rövid beszélgetést és egy mese felolvasását rögzítjük. A páciensek tüneteinek objektív diagnosztizálása céljából Hamilton Depressziós Skálát is felveszünk, az így létrejött adatokat egy neurális hálón alapuló tanulási eljáráson keresztül elemezzük és alakítunk ki prediktív modellt.

Vissza a programhoz


2. terem – Műhely 2
Mindfulness – Self Compassion – Az önmagunkkal való együttérzés aspektusai
Samu Nagy Ádám
Laboratórium Pszichoterápiás Rendelés, Budapest

Ha egy jóbarátunk, közeli rokonunk, fontos kollégánk nehéz helyzetbe kerül, nekünk nyugati embereknek nem esik nehezünkre együttérzéssel (compassion) viszonyulni a nehézségeihez, hiszen társadalmunk is ezt támogatja. Ám, ha saját magunkról, a saját nehézségeinkről van szó, már koránt sem megy olyan könnyen a dolog. Önmagunktól, önnön nehézségeinktől mindinkább megszabadulni szeretnénk és ez a folyamatos „cselekvés” egyre távolabb taszít attól, akinek a legnagyobb szüksége lenne érzései megértésére, vagyis saját magunknak (Neff, 2019). Az Együttérzés Önmagunkkal (Self-Compassion) program arra próbál rávilágítani, hogyan válhatunk önmagunknak is legalább olyan jó barátaivá, mint a hozzánk közelállóknak.
Kristin Neff és Christopher Germer a kétezres évek óta a téma amerikai kutatói. Munkásságukat számtalan publikációban tették közzé. Tapasztalataikból hozták létre Az Együttérzés Önmagunkkal Programot (MSC), mely egyéni és csoportos formában is elérhető.
A workshop elméleti részében körbejárjuk az Önmagunkkal való Együttérzés összetevőit, különös tekintettel a Tudatos Jelenlét szerepére, valamint áttekintjük az egyéb Együttérzés-Fókuszú terápiás irányzatokat. A workshopon a gyakorlati megtapasztalást helyezzük a fókuszba, a résztvevők megtapasztalhatják, hol helyezkedik el saját életükben az Önmagukkal való Együttérzés, kérdőív és feladatok segítségével.

Vissza programhoz


16.50-18.20 III. BLOKK


1. terem – Szimpózium 3
Morális érzelmek a klinikumban – legfrissebb kutatások és kognitív terápiás lehetőségek – Vizin Gabriella

A morális érzelmek teológiai és pszichológiai aspektusai – Tringer László

Az alacsony önértékelés transzdiagnosztikus kognitív modellje
Kresznerits Szilvia, Perczel-Forintos Dóra
Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék

A pszichoterápiás ellátásban gyakran szembesülünk a kategorikus diagnosztikai rendszerek három legfőbb problémájával: a) magas komorbiditás, b) a dichotóm szemlélet miatti információveszteség, illetve c) az egyes kategóriák közti különbségtételek nem minden esetben megfelelően alátámasztottak. A transzdiagnosztikus szemlélet a tüneti megközelítés helyett a maladaptív pszichés folyamatok (rumináció, szelektív figyelem vagy elkerülő viselkedés) korrekcióját állítja középpontba, ami mind teoretikus, mind gyakorlati szempontból nagyobb átjárhatóságot tesz lehetővé az egyes kórképek között. A komorbid állapotokban jelentős javulás érhető el, ha ezek az úgynevezett transzdiagnosztikus tényezők kerülnek a terápia fókuszába ahelyett, hogy diagnosztikai kategóriák szerint elkülönített terápiás modellekben gondolkodnánk. Az alacsony önértékelés transzdiagnosztikus jelenség, a DSM-5-ben legalább 21 pszichiátriai rendellenességgel társul, noha alig van olyan átfogó elméleti modell, amely megalapozhatná hatékony kezelését.
Kutatásunkban Melanie Fennell (1998) elméleti kognitív modelljéből kiindulva az alacsony önértékelésben szerepet játszó transzdiagnosztikus folyamatok szerepét vizsgáltuk. A 604 fős klinikai mintába 18-65 év közötti vizsgálati személyek kerültek az SE Klinikai Pszichológia Tanszékének ambuláns ellátásából. Diagnosztikai csoportok: hangulat-, és szorongásos zavarok valamint evés-, testkép-, szexuális- és személyiségzavarokkal társuló komorbid kórképek. Az útvonalelemzés módszerével felállított transzdiagnosztikus modell igazolta feltételezésünket, hogy az alacsony önértékelés fenntartását a depressziótól függetlenül is moderálják, illetve mediálják maladaptív kognitív érzelemregulációs stratégiák és diszfunkcionális attitűdök. Eredményeink szerint a negatív jövőkép, az önvád és a perfekcionizmus fontos közvetítő szereppel bír az alacsony önértékelés kialakulásában.
A modell célzott terápiás intervenciók támpontjaként szolgálhat mindazon pszichés zavarok kezelésében, ahol központi probléma az alacsony önértékelés.

Vissza a programhoz


Maladaptív evési szokások kapcsolata a testi szégyennel és bűntudattal
Horváth Zsolt1, Urbán Róbert1, Vizin Gabriella2,3
1Eötvös Loránd Tudományegyetem, PPK, Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék
2Eötvös Loránd Egyetem, PPK, Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék
3Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék

 Háttér. Az étkezési zavarokat vizsgáló elméleti modellek és szakirodalmi adatok az érzelmi diszreguláció szerepét támasztották alá a maladaptív étkezési szokások és tünetek kialakulása és fennmaradása szempontjából. Egyes megközelítések a szégyen és a bűntudat hatását azonosították a különböző étkezési zavarokat fenntartó pszichés mechanizmusokban. Az étkezéssel és testtel-kapcsolatos szégyen és bűntudat konzisztens magyarázó hatása mutatható ki étkezési zavarral élő, valamint túlsúlyos személyek körében.
Célok. Jelen vizsgálat célja a Testsúllyal és Testtel Kapcsolatos Szégyen és Bűntudat Skála (Weight- and Body-related Shame and Guilt Scale; WEB-SG) pszichometriai jellemzőinek vizsgálata volt hazai és norvég egyetemisták körében. Ennek során a skála faktorstruktúrája, reliabilitása, mérési invariancája, valamint külső validitása került elemzésre.
Módszer. A kutatás során elvégzett elemzések összesen 561, magyar (N=405; 72,19%) és norvég (N=156; 23,92%) egyetemista adatain történtek (életkor: M=22,30 [SD=2,77]; 81,11% nő). Az online adatfelvételt alkalmazó keresztmetszeti vizsgálat során a WEB-SG mellett a Szégyen Élmény Skálát (Experience of Shame Scale; ESS) és az Étkezési Attitűd Tesztet (Eating Attitude Test, EAT) töltötték ki a résztvevő személyek.
Eredmények. Megerősítő faktorelemzés során elfogadható illeszkedést mutatott a feltételezett kétfaktoros struktúra, mely egymással korreláló Bűntudat és Szégyen faktorokat tartalmazott. A WEB-SG alskálái megfelelő belső megbízhatósággal jellemezhetőek a magyar és norvég almintákon. A Bűntudat faktor szignifikáns kapcsolatot mutatott a női nemmel, a maladaptív étkezési szokásokat mérő EAT alskálákkal, valamint a testi és viselkedési szégyennel. A Szégyen faktor szignifikáns kapcsolatot mutatott a női nemmel, BMI mértékével, korábbi krónikus fizikai és pszichés zavarokkal, a fogyókúrázás maladaptív attitűdjeivel, valamint a testi szégyennel.
Következtetések. A hazai és norvég mintán született eredmények alátámasztották a WEB-SG megbízhatóságát és validitását. Összhangban egyes korábbi szakirodalmi elképzelésekkel, a testsúllyal és testtel kapcsolatos bűntudat jelentős faktornak tekinthető az anorexia-specifikus, korlátozó tünetek esetében. Ugyanakkor, a túlsúlyos személyekkel folytatott pszichológiai intervenciók fontos aspektusa lehet a testsúllyal és testtel kapcsolatos szégyen érzésének vizsgálata és feltárása.

Vissza a programhoz


Korai traumák, önegyüttérzés és büszkeség
Illyés Zoltán1, Szűcs Ágota2, Vizin Gabriella2,3
1Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet

2Eötvös Loránd Egyetem, PPK, Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék
3Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék

Háttér. A kora gyermekkorban átélt rossz bánásmód számos módon károsíthatja szomatikus és mentális egészségünket. Az ítélkező, rideg, vagy épp elhanyagoló nevelési stílus többek közt a fokozott szégyenhajlamon keresztül csökkentheti jóllétünket. A szégyenre való fokozott hajlam mediálhatja azt a folyamatot, ahogyan mindezek következtében a saját szelfünkhöz, élményeinkhez viszonyulunk. Így a szégyen gyakori átélése mind a saját tapasztalatainkkal való együttérzést,  mind önmagunk vagy az elért sikereink kapcsán érzett büszkeség érzését alááshatja.
Célok. Jelen előadásban két kutatás eredményét mutatjuk be. Első vizsgálatunk célja a gyermekkori rossz bánásmód ön-együttérzésre gyakorolt káros hatásainak vizsgálata volt, több mediációs útvonal tesztelésével. Második vizsgálatunkban a büszkeség két eltérő formájának, az autentikus, illetve a hübrisztikus büszkeségnek a prediktorait vizsgáltuk. Célunk volt az önegyüttérzés, az önértékelés, a szégyen, a megalázásra való érzékenység, illetve a büszkeség összetevőinek kapcsolatát feltárni.
Módszer. Online adatfelvételt tartalmazó keresztmetszeti vizsgálatokat végeztünk egészséges, felnőtt lakosság körében.
Eredmények. A kutatásunk során használt kérdőívek megfelelő megbízhatósági mutatókkal rendelkeztek. Első vizsgálatunkban előzetes hipotéziseinknek megfelelő mediációs modellt kaptunk; a korai rossz bánásmód negatív prediktora az ön-együttérzésnek, és ezen kapcsolatot a szégyenre való hajlam mediálja. Második vizsgálatunk során feltérképeztük az autentikus, illetve hübrisztikus büszkeség prediktorait.
Következtetések. A hazai mintán született eredményeink a szégyen, illetve a mentális egészség kapcsolatának mélyebb megértését segítik. Mind az önegyüttérzés, mind a büszkeség fontos szerepet töltenek be mentális egészségünkben. Ebből fakadóan ezen konstruktumok felépítése, illetve prediktorainak megismerése kulcsfontosságú a további kutatások, vagy bizonyítékokon alapuló klinikai beavatkozások megtervezésekor.

Vissza a programhoz


Az onkológiai betegek szégyene és kognitív terápiás lehetőségek
Vizin Gabriella
Eötvös Loránd Tudományegyetem PPK, Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék
Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék

Háttér: Az onkológiai megbetegedések gyakorisága meglehetősen magas, hazánkban minden második nőt és férfit érinthet élete folyamán valamilyen rákos megbetegedés. Lesújtó statisztikai adat, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozás. A magas halálozási arányok mögött olyan pszichológiai tényezők is állhatnak (depresszió, szégyen), melyek rontják a páciensek kezeléssel való együttműködését, emelve ezzel a mortalitási kockázatot.
Célok: Jelen előadás célja kettős. Egyrészt, egy keresztmetszeti kutatás eredményeinek bemutatása, amely az adherencia háttértényezőnek feltárását célozta onkológiai betegek körében. Másrészt, a feltárt tényezők alapján kidolgozott kognitív viselkedésterápiás szemléletű csoportprogram bemutatása, amely hatékonyan javíthatja az onkológiai betegek kezeléssel való együttműködését.
Módszerek: A keresztmetszeti kutatást önkitöltő kérdőívekkel végeztük. A kutatásunkba bevont személyek 18-45 év közötti, emlőrákkal diagnosztizált nők. Klinikai kontrollcsoportként Hashimoto kórral küzdő nőket vizsgáltunk, valamint 100 fő egészséges kontroll személyt vontunk be a vizsgálatba. A nyert adatokon varianciaanalízist és regresszióelemzéseket végeztünk. A kapott eredmények alapján 8 alkalmas, szégyen-érzés és depresszió tüneteinek mérséklését, valamint az adherencia javítását célzó csoportos pszichoterápiát dolgoztunk ki.
Eredmények: A keresztmetszeti vizsgálat eredményei alátámasztották hipotéziseinket. A daganattal diagnosztizált csoport szégyen-értékei kifejezettebbek a vizsgált kontrollcsoportokhoz képest. A szégyen-érzés és adherencia mértékének prediktorai beazonosíthatóak voltak, amely lehetővé tette fókuszált csoportterápia kidolgozását.
Következtetések: A daganatos betegek szégyene és az ezzel összefüggésben megjelenő depresszió mértéke ronthatja a betegek kezeléssel való együttműködését. Könnyen hozzáférhető, jól strukturált, rövid, szégyenfókuszú kognitív viselkedésterápiás csoportokkal mérsékelhetőek a kínzó lelki tünetek, a daganatos betegek adherenciája javulhat, amely életkilátásaikat és életminőségüket is számottevően emelheti.

Vissza a programhoz


2. terem – Műhely 3
Asztalszínpad – metaperspektivikus szimbolizáló színpadi cselekvés
Perczel Erika
Perczel és Tsai Kkt pszichoterápiás magánrendelés, Budapest

A pszichodráma élményalapú terápiás módszer, eszköztára egyéni és csoportos formában egyaránt alkalmazható és remekül integrálható más terápiás eljárásokkal.
A pszichodráma-terapeuták szoba- vagy asztalszínpadon jelenítik meg pácienseik belső lelki tartalmait; élményeit és konfliktusait, mentalizálásuk folyamatait, belső viselkedésüket. A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít és aktiválja az ember belső kreativitását. Így segíti a konfliktus-feldolgozást és új megoldások megjelenését, valamint a szabad kreatív érzést, gondolkodást és cselekvést.
Az asztalszínpadon kövekkel, fakockákkal jelenítünk meg személyeket, érzéseket, értékeket, tárgyakat, intézményeket stb. Ez a metaperspektivikus szimbolizáló színpadi cselekvés kiválóan alkalmas diagnosztikus célra, krízisintervencióra, hiszen jobb rálátást, megértést biztosít a döntési folyamatokra, konfliktusok dinamikájára. Tipikusan egyéni terápiában használható, hely és kellék igénye könnyen megoldható.
A műhelyen rövid elméleti bevezető és demonstráció után a résztvevők is gyakorolhatják az asztalszínpaddal való munkát. Átbeszéljük miben különbözik egy tisztán verbális interjútól és az általában ismert szomato-pszichés színpadi cselekvéstől. Átgondoljuk integrációs lehetőségeit, hogy a mindennapi terápiás munkában már másnap használható legyen.

Vissza a programhoz


2019. NOVEMBER 15., PÉNTEK


1. terem – Plenáris
Séma párterápia
Égerházi Anikó
Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika

A kiegyensúlyozott párkapcsolatok alapja a kölcsönös elfogadás és megértés. Az ehhez szükséges fejlődési alapok sérülnek a személyiségzavarokban. Az átlag populációnak kb. csak egy negyede mentes személyiségzavartól, a másik lényegesen nagyobb hányadnak van valamilyen szintű személyiségfejlődési zavara, ami kapcsolati problémákat okozhat, ill. a párkapcsolat megszakadásához vezethet. A sématerápia a kognitív terápiából fejlődött ki a krónikus, nehéz esetek kezelésére. A sémák a kielégítetlen gyermekkori szükségletekre utalnak, és a negatív tapasztalatokhoz való alkalmazkodást képviselik. Ezek a negatív tapasztalatok lehetnek családi veszekedések, elutasítás, ellenségesség, agresszió a szülők, nevelők, vagy társak részéről, és nem megfelelő szülői gondoskodás vagy támogatás. A séma nem látható, csak az, ahogyan megjelenik a sémamódokban az érzelmi, kognitív és viselkedéses dimenziókban az „itt-és-most”-ban. A séma párterápia három alapeleme (1) a szükségletek, (2) az érzelmek, (3) a megküzdési módok. A két alapszükséglet egyike a kötődés, azaz valakihez tartozni, szerető kapcsolatban lenni. A másik az asszertivitás, mely az autonómiát, önkifejezést, a kontroll szükségletét képviseli. Az alapérzelmek közül négy negatív: félelem, szomorúság undor, düh, és pozitív érzelem: az öröm érzése. Akkor lehetünk boldogok és elégedettek, amikor a két fő alapszükséglet megfelelően ki van elégítve. A megküzdő módok a támadó vagy domináns, az alárendelődő, aki benne marad a kapcsolatban, a harmadik pedig az elkerülő, aki próbál kilépni, kihátrálni a játszmából. A terápia célja kimozdítani a párt berögzült szerepeikből. Ehhez szükséges, hogy képesek legyenek elérni valamennyi megküzdő módjukat, kapcsolatban legyenek az összes lehetséges érzéssel, és a két fő alap szükséglettel egyformán törődjenek. A séma párterápia használja a módciklus fogalmát, mely a pár interakciós mintázatát jelenti. A módciklus felismerését metakognitív szinten segítjük a terápia során. Gyakorolniuk kell kordában tartani a mód összecsapásokat és lecsillapítani az érzelmi csatározásaikat, felfedezni az aktív és blokkolt gyermekmódot, elérni mindkét alapszükségletet, mivel akkor tudnak jól működni, ha a kötödés és az asszertivitás oldal egyensúlyban van. A séma párterápia használja a sématerápiából megismert elemeket, a kognitív technikákat, az imaginációt és a székmunkát, melyek segítségével javul az önreflexió, a kommunikációs készség, és egy új kapcsolati kultúra fejlődik ki.

Vissza a programhoz


13.10 – 14.40 IV. BLOKK


2. terem – Műhely 4
Metakognitív tréning  – nemcsak szkizofrén betegek kezelésére
Ajtay Gyöngyi
Egyensúly Pszichoterápiás Rendelő, Budapest

A metakognitív tréninget Steffen Moritz és munkacsoportja dolgozták ki 2004-ben, azóta eredményesen használják a szkizofrénia kiegészítő terápiájaként szerte a világon (Moritz, 2004, 2015, Fekete, 2016). A tréning célja azoknak a gondolkodásbeli torzításoknak a felismerése és korrekciója (elhamarkodott következtetés, monokauzális attribúció, kognitív merevség), amelyek szerepet játszanak a pszichózisok kialakulásában és fenntartásában, valamint a szociális kogníció (empátia, mentalizáció) deficitjeinek fejlesztése. A tréning „backdoor approach” szemléletű, nem direkt a téveszméket, hanem a tüneti tartalmak hátterében álló kognitív torzításokat célozza meg.
A klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a tréning következményeként szignifikánsan csökkennek a pozitív tünetek, nő a betegek önértékelése, életminősége és ezek az eredmények hosszabb távon is megmaradnak.
A metakognitív tréning egy jól felépített, strukturált, interaktív, nagyon gyakorlatias program, amelyet kiscsoportos foglalkozásokra javasolnak. Ambuláns keretek között és hospitalizált betegeknél egyaránt jól alkalmazható. A foglalkozásokat orvosok, pszichológusok, pszichiátriai betegek ellátásában képzett segítő foglalkozásúak tarthatják.
Az utóbbi években megalkották a borderline személyiségzavar (Schilling, Moritz, 2015), a depresszió (Jelinek, Moritz, 2015) és a kényszerbetegség (Hauschildt, Moritz, 2016) kezelésére szolgáló metakognitív tréningeket. Mindhárom kórkép esetében a tréning alkalmazása biztató eredményeket mutat.
A workshopon egy rövid elméleti bevezető után néhány gyakorlati modul interaktív áttekintésére kerül sor.

Vissza a programhoz


15.00 – 16.30 V. BLOKK


1 terem – Műhely 5
Imaginációs újraírás
Vankó Tünde

Az imaginációs rescripting egy olyan élményalapú technika, amit a sémateárpia (is) előszeretettel használ. Lehetővé teszi a kliens számára, hogy olyan érzelmekkel dolgozzon, amelyek kognitívan nehezen, vagy nem hozzáférhetőek és segíti a traumatikus élmények feldolgozását. Annak ellenére azonban, hogy ilyen hatékony intervenció a gyakorló klinikusok gyakran halogatják használatát vagy csak “végső” technikaként gondolnak rá. Sok terapeuta arról számol be, hogy nem tudja, hogy hogyan vezesse a klienst az imaginációs gyakorlat alatt, mit mondjon a kliensnek közben vagy megijednek, ha a kliensnek túl traumatikus képek jelennek meg.
Így a workshop célja, hogy bemutassa a imaginációs újraírás technika milyen széleskörűen használható a terápiás ülésen és segítséget nyújtson a gyakorló klinikusnak használatában.
A workshop röviden tárgyalni fogja az imaginációs rescripting elméleti hátterét és terápiás használatát. Az imaginációs újraírás gyakorlati része felvételekkel és csoportgyakorlattal lesz demonstrálva.

Vissza a programhoz


2. terem – Esetbemutatás

Esetbemutatás
Kálmos Éva
Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány

Az esetbemutatás egy férfi 4 éve zajló sématerápiáját mutatja be. E terápia előtt 1 évig szimbólum terápiára, majd 6 évig analitikus terápiára járt, melynek az utolsó évét gyógyszeres terápia is kísérte a depresszív, szorongásos és kényszeres tüneteinek kezelésére. A gyógyszerek a szorongásos és a depresszív tünetein segítettek, de a kényszeres tünetek (orrtúrás, önkéntelen agresszív színezetű kimondások: Megöllek! B… meg a k…. anyád!) nem enyhültek. Az anamnézis, a tünetek explorálása, és a tesztek (séma, személyiség, személyiségzavar) felvétele folyamán kirajzolódott a tünetek mögötti mintázat. Aktív Csökkentértékűség/Szégyen és Társas elutasítottság sémája miatt bármilyen szociális helyzetben extrém (Veszélyeztetettség séma) mértékben szorong. Vágyik a kapcsolódásra, de fél a beleragadástól (Összeolvadtság séma): gyenge, erőtlen, nem teheti, amire autonómiája miatt vágyna.
Zsidó származása miatt transzgenerációs Csökkentértékűség/Szégyen (Undorítónak érzi magát.) és Társas elutasítottság (Senki nem akar velem barátkozni.) és Veszélyeztetettség (Bejönnek éjszaka, s elvisznek mindenkit, s semmit nem tudunk csinálni. – Ami mára egy globális katasztrófa bekövetkezésétől való félelemmé változott.) séma.
Társas kapcsolataiban a Csökkentértékűség/Szégyen és Társas elutasítottság séma miatt már a kapcsolódás kezdetekor izolálódik (Társas izoláció séma). A helyzettel való megküzdésként lefagy, unatkozik (Eltávolodott védelmező), vagy Elidegenedett önnyugtatóból repetitív mozdulatok. Amikor ezeket észreveszi, megszólal a Kritikus Hang (Undorító vagy.), s a Veszélyérzékelő (Senki nem fog veled barátkozni.)
Párkapcsolataiban vagy az előbbi folyamat játszódik le, vagy a kapcsolódás és autonómia szükségletének antagonizmusát a partner mentális”kivégzésével” oldja fel, ami rögtön bekapcsolja a Kritikus Hangokat: Önző vagy, csak magadra gondolsz. Megszólal a Veszélyérzékelő: El fognak hagyni, magadra maradsz, szenvedni fogsz. S megszólal a Követelő Hang: Alkalmazkodnod kell, nem mondhatod, amit szeretnél.
Szisztematikus sématerápia hatására a kényszeres tünetek megszűntek. Jelenleg a Veszélyeztetettség sémával való megküzdés van a terápia középpontjában.

Vissza a programhoz


Egy elhalasztott élet: Elkerülő személyiségzavarral élő fiatal nő sématerápiás kezelése
Farkas Mária
Kapcsolat Ambulancia Pszichoterápiás rendelő, Budapest

Előadásomban egy 28 éves fiatal nővel végzett sématerápiás munkámat mutatom be. A tehetséges, intelligens, azonban érzelmileg jelentősen instabil páciens számára klinikai pszichológiai kivizsgálást követően javasolták a sématerápiát.
Az elkerülő személyiség zavar mellett recurrens depresszió és bulímia nervosa is jellemzi, terápiánkat megelőzően számos pszichoterápiás és gyógyszeres kezelése zajlott.
Problémái az élet szinte minden területén megjelennek: magas intellektusa ellenére nem képes a gimnáziumot elvégezni, jelentős nehézségeket él át a személyes és intim kapcsolatok terén, alapvető életvezetéssel kapcsolatos elakadásokat tapasztal, valamint súlyos hangulati problémák nehezítik az életét az évek óta folyamatosan zajló terápiák ellenére.
Az esetbemutatás során röviden bemutatom a fiatal nő gyermekkori családi milliőjét, azokat a tényezőket, melyek hozzájárultak több fontos fejlődési szükséglet sérüléséhez is. A biztonságos kapcsolódás, az ésszerű határok és az autonómia területén egyaránt jelentős deficitek találhatók, melyek sok könnyen aktiválódó maladaptív séma kialakulásához vezettek.
A Társas elutasítottság, Érzelmi depriváció, Feljogosítottság, és  Csökkentértékűség sémái összhatásaként több mint egy évtizedig szinte teljesen a világtól elzárva, passzívan, jelentős lelki szenvedésekkel élte az életét.
Legaktívabb coping módjai az Eltávolodott védelmező/Eltávolodott önmegnyugtató és az Önalávető-Behódoló valamint egy Elkerülő „Kímélő” mód. Jelen van még egy Perfekcionista/Túlkontrolláló mód is, valamint a nagyon erős Kritikus Szülő Mód. Nagyon gyenge az Egészséges Felnőtt és minimális Boldog Gyermek mód. Az előadás során kiemelt példákkal mutatom be, hogyan lehet ezekkel a módokkal hatékonyan dolgozni, használva a történeti szerepjáték, a képzeleti újraírás és a széktechnikák lehetőségeit.
Az előadás fókuszába a limitált szülői gondoskodás és a terápiás kapcsolat elemzését állítom: bemutatom a fiatal nő kezelése során aktiválódott saját sémáimat, valamint ezek kezelési lehetőségeit. E mellett megvizsgálom, hogyan lehetett a terápiás kapcsolatot úgy alakítani az elkerülő személyiségzavarral élő fiatal nő kezelése során, hogy a súlyosan sérült autonómia szükségletet támogassuk és egészségesebb határok kialakításával segítsük a harmonikusabb élet felé tett erőfeszítéseit.

Vissza a programhoz


Élményalapú terápiák integrációja és kulturális különbségek miatti kihívások kezelése szaúd-arábiai borderline személyiségzavaros páciens terápiájában
Tolvay Katalin
Pszichiátriai és Pszichoterápiás Magánrendelés, Debrecen

Az előadás egy arab orvostanhallgató kétéves terápiáját mutatja be.  M. pszichiátria szigorlatra készülve, mentális zavarok irányában terhelt családi anamnézise tudatában több pszichiátriai betegség tüneteit vélte felfedezni magán. Megjelenése hátterében korrekt diagnosztika iránti igény és panaszai, mintázatai, problémás viselkedés megoldásában, traumás élményei feldolgozásában segítségkérés egyaránt szerepeltek.  Röviden bemutatom a páciens problémáinak sématerápiás szemléletű konceptualizálását, majd a kétéves terápia céljait, szakaszait, melyekben az aktuális célok függvényében kognitív-viselkedést, EMDR-terápiát és sématerápiát alkalmaztam. Szeretnék kitérni arra is, hogy traumás emlékek feldolgozásában milyen különbségek és hasonlóságok vannak különböző élményalapú módszerek alkalmazásában.  Az eltérő kulturális és vallási háttér időnként nehézségeket okozott, de színesebbé is tette a terápiás munkát.

Vissza a programhoz