Mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálata

I. Magyar Antistigma Workshop

A Mentális Egészség Világnapja alkalmából megrendezésre kerül az I. Magyar Antistigma Workshop a Magyar Antistigma Munkacsoport szervezésében.

A rendezvény időpontja: 20121. október 8. 10:00 óra

A rendezvény programja
(Moderátor: Prof. Dr. Réthely János):

A Magyar Antistigma Munkacsoport tevékenységének bemutatása

• A Magyar Antistigma Munkacsoport bemutatása (Előadó: Dr. Simon Lajos)
• A megbélyegzés csökkentésének jelentősége a lelki egészség megtartásában és a betegségekből való felépülésben  (Előadó: Dr. Sztancsik Veronika)
• A stigmacsökkentés alappillérei:
  • Oktatással a megbélyegzés ellen  (Előadó: Dr. Szemán-Nagy Anita)
  • Megbélyegző gyakorlatokkal szembeni fellépés, demonstráció lehetősége (Előadó: Dr. Balázs Judit)
  • Média szerepe a személyes történetek bemutatásában, a láthatóság jelentősége (Előadó: Zsély Anna )
• A Nemzeti Antistigma Program. (Kutatás, megvalósítás)  (Előadó: Vass Edit)
• Kapcsolódási lehetőségek ismertetése  (Előadó: Dr. Őri Dorottya)

Szünet (15 perc)

Jó gyakorlatok:

• A Moravcsik Alapítvány antistigma tevékenységének bemutatása (Előadó: Simon Lajos)
• A MindTheMind Hungary bemutatkozása (Előadó: Bárány Petra, Pál Katalin)
• A Nyitnikék Kezdeményezés bemutatkozása (Előadó: Dr. Harangozó Judit)
• A Mélylevegő Projekt bemutatkozása (Előadók: Pető Dorina, Juhász Bettina)

A rendezvény programja élőben, online az alábbi gombra kattintva követhető:

A mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérése és a hazai antistigma programok hatásvizsgálata egy hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása céljából.

A mentális zavarral (pszichoszociális fogyatékossággal) élőkkel szemben megnyilvánuló stigmatizáció jól ismert, általános jelenség, mely bár jellegzetes eltéréseket mutathat, nem korlátozódik egyes országokra, közösségekre. A stigma, legyen szó annak bármely altípusáról, jelentős hatást gyakorol a pszichiátriai ellátás, gondozás sikerére és a mentális betegséggel élők életminőségére. Nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a mentális zavarral élők közel 50%-a tart attól, hogy betegsége miatt igazságtalan bánásmódban lesz része. Közel egyharmaduk tapasztal mentális zavarával kapcsolatba hozható hátrányokat a munkavállalás területén, és csaknem minden ötödik beteg számol be nehézségekről a pénzintézetekkel, biztosítókkal való együttműködés terén. Sajnos a betegek részéről a diszkriminációra irányuló tapasztalatok az egészségügy területén is általánosnak tekinthetők, mely a szakirodalom alapján leggyakrabban a tünetek bagatellizálásában érhető tetten. A stigmatizáció hatása ugyanakkor túlmutat az egyéni nehézségek szintjén. Országokon átívelő általános jelenség, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézményekben a pszichiátriai ellátás fejlesztésére kevesebb összeget fordítanak.

Magyarországon a helyzet a nemzetközi viszonyokhoz képest sajátosnak tekinthető. Egyrészt azért, mert a téma sajnos még mindig kevéssé kutatottnak mondható, ami részben a hiányzó validált mérőeszközök számlájára írható. Másrészt a pszhichiátriai betegségeket illetően továbbra is a biomedikális szemlélet uralkodik. A pszichiátriai betegek társadalmi elkülönítése máig több szinten nyilvánul meg, hiszen a betegek ellátásának továbbra is fontos színterét képezik a zárt elmeszociális otthonok, a problémáról nem esik szó a médiában, az átlagember pszichiátriai betegségekre vonatkozó ismeretei erősen korlátozottak, a közösségi pszichiátriai szemlélet pedig inkább csak egyedi kezdeményezések formájában él melyek sajnos egyelőre kevésbé tudtak teret nyerni.

A fentiek fényében kutatócsoportunk arra vállalkozott, hogy nemzetközi gyakorlatban ismert és validált, a stigmatizáló attitüd vizsgálatára szolgáló mérőeszközök lefordítását és pszichometriai vizsgálatát követően átfogó felmérést végez a magyarországi helyzet feltérképezése érdekében, különös tekintettel a pszichiátriai betegpopulációra, a klinikumban, a szociális ellátásban dolgozó szakemberekre és a lakosságra. A felmérést követően a már létező, elsősorban a közösségi pszichiátriai ellátás hatókörébe tartozó, a mentális betegségekkel szembeni stigmatizáló attitüd visszaszorítását is célként deklaráló „antistigma programok” hatásvizsgálatát végezzük el, mely fontos alapját képezi egy átfogó, az egész országra kiterjeszthető program kidolgozásának. A program létrehozását és vizsgálatát hosszabb távon a betegek stigmatizációra visszavezethető egyéni terheinek csökkentésében és a következményes, az egészségügyi és szociális rendszerre, tágabb környezetre és a társadalomra gyakorolt többletköltségek mérséklésében tartjuk fontosnak.

A KUTATÁS CÉLJA

Kutatásunk elsődleges célja egy nemzeti szintű hatékony antistigma program kidolgozása, mely a pszichiátriai betegséggel (pszichoszociális fogyatékossággal) élőkkel szemben megnyilvánuló stigmatizáló attitüd mérséklésére, valamint a rehabilitáció folyamatában a felépülési modell szemléletéhez illeszkedve a pszichiátriai betegek hatékonyabb társadalmi beilleszkedésére irányul.

A KUTATÁSBAN EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZETEK

1. Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (SE PPK)
2. Magyar Pszichiátriai Társaság Fiatal Pszichiáterek Szekciója (HAPT)
3. Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar , Pszichológiai Intézet, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék (DE BTK)
4. Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület (VIKOTE)
5. Moravcsik Alapítvány (MORAVCSIK ALAPÍTVÁNY)
6. Budapest Art Brut Galéria (BAB Galéria)

A KUTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ MUNKATÁRSAK

A kutatás vezetője:
Dr. Simon Lajos, egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta (SE PPK)

Közreműködők:

• Dr. Huszár Zsolt, elnök (HAPT)
• Kovács Emese, a Kognitív és Sématerápiás Központ ügyvezetője (VIKOTE)
• Dr. Molnár Tamás, pszichiáter rezidens (HAPT)
• Dr. Mucs Dániel, fordító
• Dr. Őri Dorottya, HAPT senior elnök (HAPT)
• Dr. Ralovich Fanni Virág, pszichiáter rezidens (HAPT)
• Rácz Dorina, szociális munkás (MORAVCSIK ALAPÍTVÁNY)
• Szekeres Tamás, klinikai szakpszichológus rezidens (SE PPK)
• Dr. Habil. Szemán-Nagy Anita, tanszékvezető egyetemi docens, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta (DE BTK)
• Dr. Szocsics Péter, pszichiáter rezidens (HAPT)
• Dr. Sztancsik Veronika, egyetemi tanársegéd, klinikai szakpszichológus (DE BTK)
• Vass Edit, klinikai szakpszichológus (SE PPK)