EABCT konferencia 2025 – Új irányok, élő kapcsolódások a kognitív viselkedésterápia világában

EABCT 2025 – Glasgow: New Directions and Living Connections in the World of Cognitive Behaviour Therapy 

(2025.09.3-6. Glasgow)

Bevezetés – egy nemzetközi találkozó, ahol a változás láthatóvá válik

Az idei, 2025-ös European Association for Behavioural and Cognitive Therapies (EABCT) kongresszust szeptember 3–6. között rendezték meg a skóciai Glasgow-ban. A több mint 2400 résztvevőt befogadó esemény minden korábbinál sokszínűbb volt: klinikusok, kutatók, trénerek, doktoranduszok és fiatal szakemberek közösen keresték a választ arra, hogyan tud a kognitív-viselkedésterápia (CBT) reagálni az emberi működés komplexitására, a neurodiverzitásra, a digitális világ kihívásaira és a mentális egészségügy gyorsan változó kereteire.

A kongresszus mottója – “Evolving Minds, Expanding Methods” – nem csupán szlogennek bizonyult: a plenáris előadásoktól a kiscsoportos workshopokig minden programelem a szakmai fejlődés, az interdiszciplinaritás és az együttműködés jegyében zajlott, ahova a VIKOTE delegációja idén is ellátogatott. A delegáció tagjai: Kovács Emese, dr. Simon Lajos; prof. dr. Unoka Zsolt Szabolcs, dr. Simon Viktória, dr. Angyalosi Anna, Ajtay Gyöngyi, Samu-Nagy Ádám, Biró Gergely

Szervezés és helyszín – jól működő struktúra, nyitott közösség

A konferencia a hatalmas vásárcsarnok méretű Scottish Event Campus több helyszínén zajlott: a plenáris előadásokat tágas, modern termekben tartották, mellette párhuzamosan futottak a tematikus szimpóziumok, a „skill-class” készségfejlesztő tréningek, valamint a fél- és egynapos workshopok, amelyekre külön regisztrációval lehetett jelentkezni.

Egy résztvevő szerint:

„A program sokszínűsége pozitívan meglepett – mindenki találhatott magának releváns témát, legyen szó klasszikus CBT-ről, ACT-ről, DBT-ről vagy technológiai újításokról. A workshop-anyagokat előre megkaptuk, így tudatosabban lehetett részt venni, és a konferencia-applikációval könnyen tervezhető volt az egész hét.”

A szervezés példásan gördülékeny volt: pontos információk, segítőkész önkéntesek, átlátható logisztika. Külön dicséretet kapott, hogy a konferencia után zárt online felületen elérhetővé tették az előadások felvételeit, így azok is visszanézhetők, amelyeket párhuzamos program miatt nem lehetett élőben látogatni.

A poszterek bemutatását idén a központi aulába, a kávépultok közelébe helyezték – ez sokak szerint nagyszerű döntés volt:

„A poszterek a közösségi tér közepére kerültek, így szünetekben teázás közben el lehetett merülni az érdekesebbnél érdekesebb kutatásokban.”

A helyszínválasztás is sikeresnek bizonyult: Glasgow pezsgő kulturális élete, barátságos hangulata és az esti programok közösségi jellege hozzájárult a szakmai találkozásokat kísérő inspiráló élményhez.

Tematikus irányok – neurodiverzitás, komplexitás, innováció

Neurodiverzitás és neuroaffirmatív szemlélet

Az idei konferencia egyik kiemelt témája a neurodiverzitás volt. Számos előadás vizsgálta az autizmus spektrumon élők számára adaptált CBT-megközelítéseket, a kognitív idegtudomány legújabb eredményeinek beépítésével.

Egy résztvevő így fogalmazott:

„Több szekció is körbejárta az autizmus spektrum zavarokkal élők számára a CBT módosításainak lehetőségeit. A neuroaffirmatív szemlélet látványos hangsúlyt kapott, ami jól illeszkedik a pszichiátriai zavarok mai klasszifikációs attitűdjéhez.”

Ugyanakkor többen megjegyezték, hogy ezen a területen a gyakorlati megvalósítás és a konkrét beavatkozások még kevésbé kerültek fókuszba – ez a jövő évek egyik fejlesztendő iránya lehet.

Klinikai komplexitás

Szintén újdonság volt a komorbid és pszichotikus zavarok kezelési stratégiáinak részletes tárgyalása. Több előadás foglalkozott a többszörös diagnózisú kliensek terápiás megközelítésével és a CBT alkalmazhatóságának határaival.

Technológiai innováció és mesterséges intelligencia

Az AI-témájú szekciók a konferencia egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó elemei voltak. A mesterséges intelligencia és a virtuális valóság alkalmazása a pszichoterápiában nemcsak etikai, hanem módszertani kérdéseket is felvetett. A Semmelweis Egyetem Virtuális Valóság alapú terápia munkacsoportját képviselő Gerlinger Lilla poszterben mutatta be az AVATAR-terápiával kapcsolatos legújabb tapasztalataikat szkizofrénia spektrum zavarban.

Kiemelt előadások és kutatások

Rory C. O’Connor – az öngyilkossági magatartás integrált modellje

Rory O’Connor, a glasgow-i egyetem professzora, plenáris előadásában az öngyilkossági magatartás Integrated Motivational-Volitional (IMV) modelljét mutatta be, amely a sérülékenységtől a cselekvésig vezető folyamatot három szakaszban írja le.

A modell az ismert stressz–diatézis és „csapdába esettség” modellek integrációjára épül, és alapját képezi a 2022–2032-re tervezett „Create Hope Together” skót öngyilkosság-megelőzési stratégiának.

O’Connor szerint a motivációs fázisban történő beavatkozás kulcsfontosságú, mert ekkor csökkenthető a szuicid gondolatok és viselkedés kialakulásának kockázata.

„Az öngyilkosság megelőzésében fontos a módosítható pszichológiai tényezőkre – mint a reménytelenség, leigázottság érzése, rumináció és gyenge megküzdés – való fókuszálás. A kognitív terápia szemlélete jól illeszkedik ehhez, mert képes ezeket a tényezőket befolyásolni.”

Arnoud Arntz – imaginatív újraírás a traumaterápiában

Kiemelt figyelmet kapott Arnoud Arntz plenáris előadása, amely az imaginációs újraírás (imagery rescripting) hatékonyságát és alkalmazási területeit ismertette nagyszabású klinikai vizsgálatok alapján.

A technika a traumatikus emlékek érzelmi újramintázását célozza, és a legújabb kutatások szerint nemcsak PTSD-ben, hanem személyiségzavarokban is kiemelkedő eredményeket hoz.

Kerry Young és Courtney Stich – disszociáció és PTSD

A PTSD-vel foglalkozó szekcióban Kerry Young és Courtney Stich tartottak rendkívül gyakorlatias készségfejlesztő tréninget a disszociáció kezeléséről. Az előadás a Schauer–Elbert-féle „defense cascade” (6F) modellre épült, és olyan egyszerű, mégis hatékony technikákat mutatott be, amelyek azonnal alkalmazhatók a klinikai gyakorlatban.

Metakognitív folyamatok és rumináció

A firenzei és bécsi Sigmund Freud Egyetem kutatói egy szimpóziumban mutatták be a metakognitív folyamatok legújabb eredményeit. A harmadik hullámhoz tartozó metakognitív terápia (MCT) a ruminatív gondolkodás és a mögötte álló hiedelmek szerepét hangsúlyozza a krónikus állapotokban. A bemutatott kutatások alátámasztották az MCT relevanciáját evészavarok, érzelemszabályozási deficitek és személyiségzavarok esetében is.

ACT, sématerápia és integrációs irányok

Az ACT (Elfogadás és Elköteleződés Terápia) krónikus betegségekben való alkalmazásáról szóló workshop sokak szerint az egyik leginspirálóbb program volt. A metaforák tudatos használatát a résztvevők gyakorlati példákon keresztül ismerhették meg.

A sématerápiás szekcióban holland kutatócsoport új megvilágításban értelmezte a klasszikus sémamodelleket, míg John P. Louis a pozitív sémák aktiválásáról és a hozzá kapcsolódó imaginációs technikákról tartott élvezetes előadást.

Magyar kutatók és poszterek

A magyar jelenlét idén is erős volt:

• dr. Unoka Zsolt Szabolcs az atópiás dermatitis pszichoterápiás kezelését bemutató interdiszciplináris kutatási eredményeit ismertette
• Vizin Gabriella az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékről az ICD-11 Személyiségzavar Súlyossági Kérdőív pszichometriai jellemzőit és a stigmatizációs hatásokat mutatta be;
• Bánfi Katarina a negatív automatikus gondolatok érzelemszabályozásban betöltött szerepét vizsgálta nőgyógyászati onkológiai mintán;
• Becz Bernadett az önegyüttérzés, alvászavar és negatív gondolatok összefüggéseit tanulmányozta onkológiai betegek körében;
• Gerlinger Lilla pedig az AVATAR-terápia friss tapasztalatait osztotta meg.

A magyar részvétel nemcsak tudományos, hanem közösségi szempontból is jelentős volt: a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések bővítése szinte minden résztvevő számára inspiráló élményt jelentett. Öröm volt találkozni magyar kollégákkal a delegációtól függetlenül.

Érdekességek, tapasztalatok, reflexiók

Sok résztvevő kiemelte, hogy a kisebb workshopok adták a legtöbbet:

„Ott tényleg lehetett kérdezni, beszélgetni, és személyes kapcsolatba kerülni az előadókkal.”

Többen említették, hogy a klinikai készségfejlesztés aránya a korábbi évekhez képest kissé csökkent – ezt hiányként jegyezték meg –, ugyanakkor a tudományos sokszínűség és a módszertani mélység ezt ellensúlyozta.

A klasszikus CBT-iskola továbbra is erős az Egyesült Királyságban, de jól látható a nyitás az integratív, harmadik hullámos megközelítések felé.

A plenáris előadások, a neurodiverzitás-szekció és az imaginációs technikák fókuszba kerülése mind azt jelezték, hogy a terápiás gondolkodás egyre komplexebbé, árnyaltabbá válik.

Összegzés – fejlődő szakma, erősödő közösség

Az EABCT 2025 Glasgow nem csupán egy tudományos konferencia volt, hanem egy élettel teli szakmai találkozás. A résztvevők visszajelzései alapján a rendezvény egyszerre volt inspiráló, strukturált, és közösségépítő.

A fő tanulság: a kognitív-viselkedésterápia ma is dinamikusan fejlődő, önreflektív rendszer, amely képes integrálni az új tudományos eredményeket, technológiai eszközöket és relációs szemléletű megközelítéseket.

A skót szervezők hitvallása – “People Make Glasgow: Connections Drive Change”– a terápiás szakmára is érvényes: összefogással, egymás nézőpontjainak megértésével nem csak mi magunk, hanem szakmánk is fejlődhet.

Glasgow után nehéz nem lelkesedéssel tekinteni a jövőbe: a CBT-történet új fejezetei most íródnak, és ebben a magyar szakma is egyre aktívabb szerepet vállal.

Találkozunk jövőre Brüsszelben! (2026 szeptember 16-19.)

VIKOTE