Felépülés-Orientált Kognitív Terápia (CT-R)

Szerzők: Jenna Feldman, Mike Best, Aaron T. Beck, Ellen Inverso, és Paul Grant

Fordította: Topa Kristóf

Mi a CT-R?

Aaron Beck kognitív modelljére alapozva, és a felépülés mozgalom alapelveit és szellemét figyelembe véve a Felépülés-Orientált Kognitív Terápia (Recovery Oriented Cognitive Therapy; CT-R) egy terápiás szemlélet, ami az egyén megerősítésére, felépülésére, és rezilienciájának kiépítésére törekszik a megterhelő mentális állapotokkal szemben. A Kognitív viselkedésterápia pszichózisra adaptált módszeréből (Cognitive Behavioral Therapy for Psychosis; CBTp) kiindulva, a CT-R erősségekre alapozva célba veszi az adaptív megküzdési módok aktiválását, alapvető törekvések megfogalmazását és olyan tevékenységek végzését, ami az egyén számára örömet okoz, és a vágyott életút felé tereli őket. A CT-R során a kihívások kifejezésre juttatása kontextusba helyezi azokat az egyén értékrendszerében, érdeklődési körében, és a jelentőségteljes élet felé vezető törekvéseiben. 

Mi a különbség a CT-R és CBTp között?

A CT-R kezelési szemlélete igen hasonlít a CBTp-re. A CBTp elsősorban a tünetcsökkentésre koncentrál, ami által csökken a distressz, és növekedik a beteg életminősége. Ezzel szemben a CT-R fókuszában a kívánt életmód felismerése és elérése áll. A folyamat a megerősítésre koncentrál, nem a tünetkezelésre. A CT-R különösen hasznos lehet olyan klienseknél, akik óckodnak a pszichoterápiától a stigmatizáció, az ellátó  intézmények, motiválatlanság, verbalizációs képesség hiánya, vagy tüneteik enyhesége miatt.

Kinek javasolt a CT-R és milyen kihívásokkal állnak szemben ezek a személyek?

A CT-R célja a súlyos mentális állapotban lévő személyek megerősítése, hogy a számukra ideális életmódra törekedjenek. Ezek a személyek sokféle nehézségekkel küzdhetnek:

• Motivációs nehézségek
• Kommunikációs és kapcsolódási nehézségek
• Aggasztó hanghallások és/vagy egyéb hallucinációk
• Hiedelmek arról, hogy őket nehéz megérteni
• Agresszív magatartás
• Önsértés
• Traumatikus élmények
• Betegségtudat hiánya

A CT-R alapelképzelése, hogy a felépülés mindenki számára lehetséges, függetlenül attól, hogy az egyén milyen régóta, vagy milyen nehéz kihívásokkal küzd. Az egyéni, személyes életcélok figyelembevételével a CT-R lehetővé teheti a mentális nehézségekkel küzdő személyek fejlődését.

A CT-R empirikus háttere

Eleinte a CT-R-t, mint módszert a motivációs nehézségekkel (negatív tünetekkel) küzdő személyek felépülésének támogatására hozták létre. A motivációs nehézségeket alapvetően biológiába ágyazott jelenségként értelmezzük, viszont Paul Grant és Aaron Beck a kudarckerülő hiedelmeket (mint pl. “Kis kockázatot sem érdemes vállalni, hiszen a veszteség katasztrofális lehet” vagy “hogyha részben hibázok, az akkora hiba, mintha teljesen kudarcot vallottam volna”) a motiváció hiányával hozta összefüggésbe (Grant és Beck, 2009). Hasonlóan, az aszociális hiedelmek jelenléte, mint pl. “Olyan hobbikat és elfoglaltságokat szeretek jobban, amit egyedül tudok végezni”, vagy “Az emberek néha azt gondolják, félénk vagyok, pedig csak egyedül akarok lenni” összefüggenek azzal, hogy az adott személy milyen mértékben végez szociális tevékenységeket.

Ezeknek a hiedelmeknek fontos szerepe van a motiváció ébredésében és a társas aktivitásban (Thomas és munkatársai, 2017), ezért a CT-R módszerét úgy fejlesztették, hogy a negatív és gátló hiedelmeket megkérdőjelezze, és adaptívabb hiedelmeket mozgósítson, amik segíthetik az egyén megerősödését és felépülését. Egy randomizált klinikai vizsgálatban azoknak a személyeknek, akik CT-R kezelésben vettek részt,  jobban fejlődött a társas érdeklődésük, motivációjuk, és enyhültek tüneteik, mint az alapellátásban résztvevő személyeknek (Grant és munkatársai, 2012). Az elért pozitív hatás a kezelés utáni 6 hónapon át fennállt (Grant és munkatársai, 2017). Ami a legfontosabb: pozitív változásokat értek el a betegség fennállásának időtartamától függetlenül.

CT-R alkalmazása

A CT-R mind egyéni folyamatokban, mind csoportos foglalkozásokon és főleg terápiás miliőben fontos szerepet játszhat. A CT-R-t eddig több Amerikai államban (Pennsylvania, New Jersey, New York, Georgia, Massachusetts, Montana, Delaware, Virginia, Vermont, és California) is beépítették az ellátásba különböző módokon:

• Közösségi csoportokban
  • Közösségi asszertív kommunikációs csoportokban
  • Összehangolt szakellátásban
  • Válságkezelői csapatok munkájában
  • Fogvatartottakat foglalkoztató csoportokban
• Egészségügyben
  • Területi ellátásban
  • Rehabilitációs intézményekben
  • Szakellátásban
• Bentlakásos intézményekben
  • Munkásszállókban
  • Támogatott lakhatásban
• Járóbeteg ellátásban (egyéni és csoportos formában)
  • Veteránok ellátásában
  • Közösségi mentálhigiénés intézményekben
  • Rizikós ifjak ellátásában

A kezelés menete

A CT-R az egyén által fontosnak tartott célok, és mindennapi tevékenységek megtalálására helyezi a hangsúlyt. Ezáltal adaptívabb- és vágyott életmódot gyakorolhatnak és alakíthatnak ki a kezelt betegek.

Az adaptív mód elérése és aktiválása

A CT-R első szakasza az egyén legjobb énjét hívja elő különböző társas tevékenységekkel, mint pl. zenehallgatás, videónézés, sétálás, közös kávézás vagy étkezés, sport vagy utazástervezés, vagy olyan tevékenység űzése, amiben a személy jelentős tapasztalattal rendelkezik és élvezi végezni. Ez a kapcsolódás és bizalom fejlesztését szolgálja, valamint távol tartja azokat a gondolatokat, amik a mentális nehézségekkel küzdőket elbizonytalanítja abban, hogy másokhoz közeledjenek, és ezáltal szociálisan izolálódjanak. Az adaptív mód fogalma azokat a pozitív hiedelmeket, érzéseket és tevékenységeket foglalja magába, amik az egyén legideálisabb mindennapjaiban jelennek meg. Amikor az egyén felismeri saját adaptív módját, segítünk neki aktivizálni azt, és felépíteni, fejleszteni ezt az életformát változatos és rendszerszerű tevékenységekkel, például építő jellegű cselekedetek utáni következtetések levonásával, mások bevonásával, a tevékenységek gyakoriságának növelésével.

Az adaptív mód fejlesztése életcélok felállításával

A CT-R olyan életcélok felállítását szorgalmazza, ami az egyénnek fontos és jelentőségteljes, ezáltal buzdítva őt a céljai felé vezető úton megjelenő akadályok leküzdésére. A kliensekkel folytatott munka során segítünk nekik elképzelni az ideális jövőképüket. A jövőkép felállításának fontos része, hogy az egyén azonosítsa a számára fontos értékeket és törekvéseket. Például ha valakinek az ideális jövőképe az, hogy ápoló legyen, meglehet, hogy életében elsődleges törekvések között van az emberek segítése. Egy ideális jövőképben egy életre szóló partner vágya azért jelenhet meg, mert tudattalan törekvésünk, hogy megosszuk élményeinket, illetve legyene kire támaszkodnunk, amikor a dolgok rosszra fordulnak. Ilyen, és az ezekhez hasonló törekvések azonosítása reményt ad, segít kialakítani az egyén értékrendszerét, ezáltal ad egy útmutatást a mindennapokban, és a kihívásokat is tágabb perspektívába tudjuk helyezni.

Az adaptív mód elérése pozitív tevékenységek által

A pozitív tevékenységek segítik az egyént abban, hogy törekvéseit megtestesítse a mindennapokban. A remény és az életcélok gyakran kéz a kézben járnak. Például egy személy, aki ápoló szeretne lenni, számtalan tevékenységet űzhet, hogy segítsen az embereknek. Ezen tevékenységek közben a személy megerősödhet abban a hitében, hogy elérheti az életcéljait, és jobbá teszi a világot. Ez a rendszeres visszajelzés arról, hogy a törekvéseinek eleget tud tenni, nagy hatással van az egyén fejlődésére: az adaptív módot elérte, felismerte a potenciálját, lendületet adott, és a folyamat kézzelfogható.

Az adaptív mód megerősítése – Előrejutás és reziliencia

A törekvéseinket szolgáló tevékenységek gyakran okoznak nehézségeket. A CT-R az előrejutást helyezi előtérbe, ezáltal leveszi a hangsúlyt arról, hogy esetleg nem terv szerint alakulnak a tevékenységek, a visszautasításokról, csalódásokról, stresszről, stb. Egy kihívásokkal teli időszakban fontos szem előtt tartani törekvéseinket, társas kapcsolatainkat, és a számunkra fontos értékeket. A kognitív modell segít megértenünk a negatív hiedelmeinket, amik gyakran a nehézségeinket okozzák. A pozitív hiedelmeink megértése is fontos, hiszen az segít visszatérni az adaptív módhoz. Az intervenciók segítik az egyént, hogy elsajátítsa azon képességét, hogy az akadályokra való fókuszálásból visszaváltson az adaptív módhoz, és ezáltal átlendüljön a nehézségeken.

Segítünk az egyéneken, hogy megerősítsék adaptív módjukat, és megtapasztalhassák legjobb énjüket, ezáltal erősítve a pozitív hiedelmeiket, elsősorban azokat, amik az örömet okozó tevékenységekhez kapcsolódnak. Ezen pozitív hiedelmek kiépítésével az adaptív mód lesz a domináns, és az egyén megindulhat a fejlődés útján az ideális jövője felé.

A reziliencia kialakítható azáltal, ha megerősítjük pozitív hiedelmeinket arról, hogy képesek vagyunk átlendülni a kihívásokon; amikor a kihívásokkal szemben megerősödünk, egyre könnyebben vágunk bele álmaink megvalósításába.

Összefoglalás és konklúzió

A bizonyítottan hatékony kognitív modellel és egy erősségekre építő, személyre szabott, potenciál fókuszú megközelítéssel célozza meg a CT-R az egyén felépülését és rezilienciája fejlesztését, ezáltal megerősíti és reményt ad olyan személyeknek, akik komoly mentális nehézségekkel küzdenek, és segíti őket, hogy egyre bátrabban tegyenek lépéseket álmaik megvalósítása felé.

Szakirodalom

Grant PM, Beck AT. (2009). Defeatist Beliefs as a Mediator of Cognitive Impairment, Negative Symptoms, and Functioning in Schizophrenia. Schizophrenia Bulletin, 35(4), 798–806.

Grant PM, Beck AT. (2010). Asocial Beliefs as Predictors of Asocial Behavior in Schizophrenia. Psychiatry Research, 177, 65-70.

Grant PM, Huh GA, Perivoliotis D, Stolar NM, Beck AT. Randomized Trial to Evaluate the Efficacy of Cognitive Therapy for Low-Functioning Patients with Schizophrenia. Archives of General Psychiatry, 69(2), 121-127.

Grant PM, Bredemeier K, and Beck AT. (2017). Six-Month Follow-Up of Recovery-Oriented Cognitive Therapy for Low-Functioning Individuals with Schizophrenia. Psychiatric Services, 68(10), 997-1002.

Grant PM, Beck AT, Inverso E, Brinen AP, Perivoliotis D. (2020). Recovery-Oriented Cognitive Therapy for Serious Mental Health Conditions. Guilford Press.