Az élményeinkkel szembeni reakciómentes, decentrált nézőpont felvétele lehetővé teszi, hogy a potenciálisan felkavaró élményeinket, gondolatainkat és érzéseinket szélesebb kontextusban szemléljük. Ez a perspektíva csökkentheti a düh intenzitását, továbbá megelőzheti az agresszivitást, különösen a dühvel kapcsolatos ruminációk összefüggésében. Számos kutatás alapján az ítélkezésmentesség (a legerősebb tényező), a jelentudatosság és a reakciómentesség negatív korrelációt mutat a dühvel kapcsolatos ruminációkkal és alacsonyabb szintű agresszivitást jelez. Jelen tanulmány az emberek közötti (vonás) és az egyénen belüli (állapot) mindfulness szintek mentén vizsgálja három mindfulness tényező (jelentudatosság, ítélkezésmentesség, reakciómentesség) kapcsolatát a düh és agresszió vonatkozásában; továbbá a mindfulness és az agresszivitás kapcsolatát a düh intenzitása és a dühvel kapcsolatos ruminációkon keresztül.
A szerzők feltételezték, hogy a mindfulness mindkét szintje (vonás és állapot) egyaránt hozzájárul az alacsonyabb mértékű agresszivitáshoz. Ehhez kapcsolódóan pedig úgy vélték, hogy meditáló tényezőkben mind a düh intenzitás, mind a dühvel kapcsolatos ruminációk csökkent szintje jelentős tényező.
86 tanuló (43 pár) vett részt a vizsgálatban, akik először kitöltötték az FFMQ kérdőívet, amely a jelentudatosság, ítélkezésmentesség, reakciómentesség alskáláit tartalmazta (a megelőző tanulmányok alapján a düh és agresszió vonatkozásában mutattak összefüggést). Majd megválaszolták a PANAS kérdőív 2 tételét (ingerlékeny, ellenséges) és a DAQ kérdőív dühvel kapcsolatos ruminációk alskáláját (vonás). A továbbiakban minden résztvevőt arra kértek, hogy kicsivel több, mint egy hónapon át, minden nap online válaszoljon az alábbi kérdésekre:
- az FFMQ alskáláin 2-2 kiválasztott tételre a PANAS kérdőív fenti 2 tételére,
- a DAQ kérdőív fenti alskálájának három prototípusos kérdésére,
- a STAXI kérdőív düh kifejezésére vonatkozó alskálájára,
- az AQ kérdőív verbális és fizikai agresszió alskálájának két prototípusos tételére,
- valamint a VDT (agresszív magatartás) vizsgálatra is sor került.
A szerzők hipotézisei beigazolódtak: a vizsgált mindfulness jellegzetességek egyedülálló hatást gyakorolnak minkét szintre és mind a düh intenzitása, mind a dühvel kapcsolatos ruminációk egyaránt közvetíthetik ezen pozitív hatásokat. Korábbi keresztmetszeti megállapításokhoz hasonlóan a jelentudatosság, az ítélkezésmentesség és kisebb mértékben a reakciómentesség alacsonyabb mértékű agresszivitást jelez.
Ezek alapján elmondható, hogy a mindfulness készségek, amelyek növelik a tudatosságot és az érzések elfogadását, segíthetnek megelőzni a konfliktusokra és stresszorokra adott impulzív, agresszív reakciókat. A mindfulness alapú megközelítések hasznosak lehetnek az agresszió csökkentésében olyan zavaroknál, amelyeket a dühvel kapcsolatos ruminációk jellemeznek, mint például a borderline személyiségzavar. A jelentudatosság és az ítélkezésmentesség következetesen protektív hatásai a jelen tanulmányban úgy tűnik, hogy tovább támogatják a mindfulness tréning párhuzamos megközelítését, amelyet jelenleg olyan kezelésekben hangsúlyoznak, mint például a dialektikus viselkedésterápia (Linehan 1993; 2014), ahol a mindfulness „what” skills (jelentudatosságot) és „how” skills (ítélkezésmentességet) egyformán hangsúlyozzák és integrálják a lehető legkorábban. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a mindfulness több dimenzióját célozzák meg a dühkezelési beavatkozások során, beleértve mind a figyelmi (jelentudatosság), mind a viszonyulási (ítélkezésmentesség, reakciómentesség) összetevőket.
Forrás Tory A. Eisenlohr-Moul et. al (2016): Both trait and state mindfulness predict lower aggressiveness via anger rumination: A multilevel mediation analysis. Mindfulness (N Y). 7(3): 713–726.
Az összefoglalót készítette: Szentirmai Lívia