Kognitív terápia

A kognitív terápia a beteg aktuális problémáinak megoldását célozza a diszfunkcionális gondolkodás és viselkedés megváltoztatásán keresztül.

A kognitív terápia egy jelentésmódosító folyamat, amelynek során a diszfunkcionális viselkedés és gondolkodás megváltoztatása a hangulat és a magatartás kedvező irányú módosításával jár. Ennek érdekében azonosítja a diszfunkcionális hiedelmeket és az ezeket fenntartó gondolkodási hibákat és maladaptív viselkedésformákat.

Célja a korai maladaptív sémák, diszfunkcionális hiedelmek és inadaptív magatartásformák megszüntetése és adatptívabb kognitív struktúra és viselkedésformák kialakítása.

A kognitív terápia Beck elméleti modelljén alapul, mely szerint minden pszichológiai zavarban közös a diszfunkcionális gondolkodás, ami a beteg hangulatát és magatartását is befolyásolja. A gondolkodás realisztikus értékelése és módosulása a hangulat és viselkedés kedvező irányú változásával jár. Tartós eredményt a beteg alapvető – önmagára, a jövőjére és a külvilágra vonatkozó – diszfunkcionális sémáinak módosulása eredményez.

A kognitív terápia elsődlegesen egyéni, de csoportos formában is végezhető pszichoterápiás módszer. Meghatározott időkeretben, aktív strukturált terápiás ülések formájában folyik, előre kialakított terápiás terv alapján. Az ülések gyakorisága heti 1-2 alkalom. A terápiához tartozik két ülés között un. házi feladatok elvégzése.

A kezelés az adott betegség kognitív megfogalmazására, és az adott beteg kognitív konceptualizációjára és megértésére épül.

A terapeuta különféle kognitív terápiás módszerekkel igyekszik elérni a kognitív változást – a beteg gondolkodásában és vélekedésrendszerében – azért, hogy tartós érzelmi és magatartásbeli változást hozzon létre.

A kognitív terápia elsődleges indikációi:

Hatékonyan alkalmazható:

• unipoláris affektív zavarok,
• disztimia,
• generalizált szorongás,
• fóbiás-szorongásos zavarok,
• pánikzavar,
• evészavarok, neuraszténia,
• poszttraumás stressz,
• alkalmazkodási zavarok,
• szomatoform zavarok,
• egyes személyiségzavarok (elkerülő, kényszeres, dependens, érzelmileg labilis, hisztrionikus, paranoid).

A másodlagos indikációk a különböző körképek azon eseteiben állnak fenn, amikor más kezelési módszereket illetve pszichoterápiát a kognitív terápia kiegészítőleg alkalmazhatunk:

• pszichózisok pozitív tüneteinek kezelésére
• kapcsolati zavarok
• obszesszív-kompulzív zavarok
• krízis állapotok

A kognitív terápia kontraindikációja akut pszichotikus állapot, súlyos demenciák, tudatzavarok, mentális retardáció, és amikor a pszichoterápia általános indikációi egyébként nem állnak fenn.

A kognitív terápia önállóan és más módszerekkel kombinálva hatékonyan alkalmazható egyéni terápiaként és csoportos formában egyaránt. Különösen az affektív és szorongásos zavarok kezelésében, egyes személyiségzavarok kezelésében jelentős eredmények érhetők el a megfelelő kognitív technikák alkalmazásával.