Nagy Nóra vagyok, sémakonzultáns, lovasterapeuta hallgató. A lovasterápiával 9 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni, akkor még önkéntesként, és 2020 óta egyéni esetvezetésekkel dolgozom a Kapcsolat Lovasterápia Központban. 2021 óta dolgozom sématerápiás módszerrel, de csak az utóbbi időben kezdtem azon gondolkodni, hogy a két terápiás megközelítés hogyan lehet egymást erősítő eszköz a pszichológusok számára, és milyen módon növelheti ez a terápia hatékonyságát.

A pszichológiai lovasterápia egy olyan terápiás módszer, mely lovak segítségével ér el pozitív változást az egyének pszichés és érzelmi nehézségeiben. A lovak természetes érzékenysége és empátiája lehetővé teszi az egyének számára, hogy mély kapcsolatot alakítsanak ki velük, fejlesszék kommunikációs és problémamegoldó készségeiket, kötődési sebeiket átdolgozzák, belső nyugalmukat megtalálják vagy kialakítsák, stb. Feltételezésem szerint a lovasterápiás helyzetben, a lóval való interakció során aktiválódhatnak a különböző sémák, sémamódok és megküzdési stratégiák. Ennek következtében a pszichológiai lovasterápia keretében lehetőség nyílik az itt és mostban való munkára ezekkel a sémákkal, elősegítve azok adaptívabbá alakítását és átdolgozását.

Az előadásban szeretném bemutatni egy kamasz lány lovasterápiás folyamatát, ami kiegészült sématerápiás szemlélettel. Önbizalomhiány és szorongás volt a fókuszban az elejétől fogva, amit a szülők és a lány is megfogalmazott. A sématerápia módszerét akkor emeltem be a folyamatba, amikor egy plató fázist éreztem, nehezen mozdultunk tovább a fejlődésben. Hatása rögtön látható volt, egyik alkalomról a másikra érezhetően oldódott a lány hangulata, hozzáfértünk belső tartalmakhoz is. Főleg a sémamódokkal dolgoztunk, a lovak testesítették meg a különböző módokat. Imaginációt lóháton vagy ló mellett végeztünk. Amint ebben a szemléletben kezdtünk dolgozni, a lány arról számolt be, hogy jobban megérti önmagát és azokat a folyamatokat, amelyek vele történnek, így könnyebben tudott változtatni is.